Egy kétségbeesett kislány imája

Istenke, Ó szép Istenke

Szükségem van a segítségedre

A testvérkém beteg, haldoklik szegény

A doktor bácsi, ő mondta

Hogy nincs már remény

Hogy ezt miért mondta

Én azt nem tudom

De az anyukám

Ő szomorú nagyon

Istenke, Ó ott fenn az égben

Segíts, ha tudsz, segíts nékem

Neked a testvérem kell

De elvihetsz engem is

Érte én szívesen megyek

A sötét halálba is

Csak gyógyuljon meg, kérlek

S ha én a mennyországba érek

Megköszönöm én

Mit értünk tettél

A testvérem, ő ügyes és életrevaló

De mindenki azt mondja

Én semmire sem vagyok jó

A családomnak a testvéremre

Nagyobb szüksége van

Benne van szüleim reménye

Neki nagy jövője van

A mi családunk szegény

De ezt Te is tudod

A szüleimnek segítenék

De én nem tudok

Ő viszont, a bátyám, a drága testvérem

Sok pénzt kaphatna, és azon a pénzen

Vennénk nagy házat, és sok új ruhát

Lenne mit enni, és mivel etetni a kutyát

Hát Istenke, Ó szép Istenke,

Hallgasd meg az imámat

Hívj inkább engem,

De gyógyítsd meg, kérlek

A testvérkémet, a bátyámat

S hogy bebizonyítsam

Hogy Neked nem hazudok

Látod azt a magas sziklát?

Én onnan leugrok

Így Te tudni fogod, hogy a lelkem a Tiéd

Ha az imámnak vége, már sietek is Feléd

Te viszont, cserébe

Tedd meg, amit kértem

Én hiszek Benned, s tudom,

Hogy megteszed ezt értem

Ó Istenke, most rajtam a sor

Nem marad több belőlem

Csak szürke hamu és por

De a drága testvéremet,

Őt kérlek, mentsd meg

Adj neki szép életet

S én lelkemmel fizetlek meg