Magány és Félelem

Kézen fog Magány és Félelem

Hosszú úton együtt megyünk

Kéz a kézben, az út az életem

S végül örök barátok leszünk

Magány rám néz, és így szól:

„Én mindig itt leszek veled”

Mire Félelem így válaszol:

„Míg meg nem öllek tégedet”

Az úton csendben lépkedünk

Szembe jön velünk Remény

Mi Magánnyal csak nevetünk

Félelem ránéz, s elfut szegény

Tovább megyünk együtt mind

Akkor szembe jön velünk Halál

„Bemutatnálak valakinek” így

Félelem, „ha egy percet várnál”

„Látod Halál, ő itt a társunk

Együtt vészeljük át az életet”

„Ááá.. igen, igen, a barátunk

Láttam is a listámon a nevedet”

Magány szól: „Ha meghalsz

Én továbbra is veled leszek”

Félelem szól: „Én nem tehetem

Várnak rám a rettegő életek”